Open Menu
5 tanulság 2015-ből

2015-12-30

5 tanulság 2015-ből

Az év vége mindig jó alkalom arra, hogy visszatekintsek az elmúlt 12 hónap történéseire, és Paulo Coelho bölcsésségével következtetéseket vonjak le, ezzel lezárva a mögöttem álló időszakot. 2015 nem tartogatott hatalmas meglepetéseket: volt egy bulikkal, balatoni hétvégékkel, utazásokkal és fesztiválokkal tarkított nyaram és egy igen kemény, alvásmentes ősz, illetve tél. Mindenhol voltak jó és rossz pillanatok, no meg egy rakat életlecke, amiből okosodni lehetett. Az esztendő búcsúztatásaként íme 5 tanulság, hátha valakinek hamarabb sikerül a fejébe vernie őket, mint 365 nap. 

 

Kitartással előrébb lehet jutni.

 

A kínai szerencsesüti megmondja a tutit. Annak ellenére, hogy nagyjából minden másodikba ezt a szlogent teszik, van benne némi igazság. Mint mindenki, év elején én is kitűztem magam elé néhány célt, mint például a berlini/bécsi divathét leszervezése, a sport visszacsempészése a mindennapokba vagy a diplomamunka megszülése. A lista természetesen ennél hosszabb, nem is mindegyiket sikerült kipipálnom, de némelyik eléréséért valóban kitartóan harcoltam, minden tartalék energiámat bevetve. Talán a végeredmény nem mindenki számára lesz ugyanolyan értékű, mint nekem, mégis tudni fogom, hogy ha továbbra is kitartok elképzeléseim mellett, akkor előbb utóbb el is érem őket. 

 

Egy nap 24 órából áll

 

Valószínűleg sokan - magamat is beleértve - megfeledkeznek arról, hogy egy nap 24 órából, azaz 1440 percből áll. Ennyi idő alatt hihetetlen mennyi mindent lehet csinálni, és nem csak 8 órát dolgozni, illetve aludni. Természetesen a többségnek ez is bőven elég, de amikor szorít a határidő, ráeszmélsz arra, hogy ebbe az egy napba számtalan dolgot belesűríthetsz - az edzéstől, a munkán át a szociális életet kielégítő sörözésig - és teljesen felesleges elvesztegetni belőle egyetlen percet is. Ezt a fajta gondolkodásmódot igyekszem továbbvinni a következő esztendőre és úgy szervezni az életem, hogy minden napból a maximálisat hozzam ki, ezeket a pillanatokat ugyanis már semmi sem hozza vissza. Valahogy így hangzik a "bölcsesség" is, nem? 

 

Valódi barátok nem teremnek minden bokorban. De még pálmafán sem.

 

Vannak (és mindig lesznek) olyan emberek, akik ódákat zengenek arról, mennyire bírnak, szeretnek. Amikor azonban arra kerül a sor, hogy valóban segítségre, esetleg érzelmi támogatásra lenne szükséged, úgy tesznek mintha meg se hallották volna és inkább rád zúdítják a saját problémáikat. Tudom, az emberek az esetek 98%-ban önzők, s változtatni ezen semmi sem fog. Ebben az évben a sok csalódás mellett azonban megtapasztaltam nem egyszer (!!!) milyen az, amikor a környezetben lévők valóban odafigyelnek rád és képesek bármiben a segítségedre sietni, még akkor is, ha csak pár hete ismeritek egymást. Ők nyitották fel a szemem és döbbentettek rá, hogy azok, akik valóban törődnek velem nem lesznek restek végighallgatni századjára sem a nyavalygásom, random felhívni és megkérdezni hogy telt a hétvégém, bíztatni egy "véres" vizsga előtt vagy órákat tölteni a szakdolgozatom átnyálazásával csak azért, mert megkértem őket rá. 2015-ben megtanultam, az ilyen emberek tényleg aranyat érnek, míg az energiavámpírokat szépen lassan, a saját érdekeben zárjam ki az életemből. Még akkor is, ha ezzel egy évek óta tartó "barátságnak" vetek véget. 

 

 

Sors fintora

 

Mint minden évben, így 2015-ben is akadt nem egy olyan pillanat, ami eszembe juttatta, a sors nevű jelenség valóban létezik. Néha jól fejbe kólint, talán még a lábam alól is kihúzza a talajt, a végére azonban minden a helyére áll, én pedig megértem miért kellett úgy történnie a dolgoknak, ahogy. Mindez elsőre valószínűleg úgy hangzik, mint egy rosszul sikerült Oravecz Nóra idézet, de íme egy sajátos példa: nyáron rengeteg bajlódtam új munkahely keresésével, nem egyszer az utolsó körben pattintottak vissza vagy azért inthettem búcsút egy pozíciónak, mert az internet aznap úgy döntött, szabadnapot vesz ki. Aztán valahogy mégis sikerült megállapodnom, és bármilyen furcsának tűnik, ez a hely rengeteg segített abban hogy átvészeljem az elmúlt 3-4 hónapot. 

 

Pozitív szemlélet, hozzáállás

 

Unásig ismételt szlogen, ami néha a fülemen jön ki, de töredelmesen bevallom, használ. Számos olyan feladatot gurított elém az élet ebben az évben, aminek elvégzésére pont annyi kedvem volt, mint egy megrögzött vegetáriánusnak húst enni. Azaz semennyi. Dönthettem volna úgy, hogy halálfájdalommal az arcommal, hisztivel kisérve végigcsinálom, mégis inkább úgy határoztam, hogy megragadom a jó oldalát (ami volt) és legyűröm a torkomon. Így valahogy kevésbé tűnt fájdalmasnak. Magammal szemben azonban már kevésbé vagyok optimista, az önbizalomhiány és némi megfelelési kényszer miatt van még mit javítani a helyzeten. Sebaj, kell hogy maradjon valami 2016-ra is! 

 

Csóközön kiss

@annaremzso

 

Kapcsolódó cikkek

Karácsonyi varázslat az otthonodban
Karácsonyi varázslat az otthonodban
2016-12-18
Chich no-carve pumpkins
Chich no-carve pumpkins
2016-10-30
Best of Budapest: Ice cream II.
Best of Budapest: Ice cream II.
2016-09-23